Mark 15

Ő pedig kezde átkozódni és esküdözni, hogy: Nem ismerem azt az embert, a kiről beszéltek. a1És másodszor szóla a kakas. És Péternek eszébe juta a beszéd, a melyet néki Jézus mondott vala, hogy mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor megtagadsz engem. És sírva fakada. b 2

Jézus Pilátus előtt. Elítéltetése, tövises koronája

3És mindjárt reggel tanácsot tartván a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak. c 4És megkérdé őt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Ő pedig felelvén, monda néki: Te mondod. d 5És erősen vádolják vala őt a főpapok. e 6Pilátus pedig ismét megkérdé őt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened! f 7Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék. g 8Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának. h 9Vala pedig egy Barabbás nevű, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el. i 10És a sokaság kiáltván, kezdé kérni Pilátust arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik. j 11Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát? k 12Mert tudja vala, hogy irígységből adták őt kézbe a főpapok. l 13A főpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik. m 14Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok? n 15És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg őt! 16Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg őt! o 17Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék. p 18A vitézek pedig elvivék őt az udvar belső részébe, a mi az őrház; és összehívák az egész csapatot. q 19És bíborba öltözteték őt, és tövisből font koszorút tevének a fejére, r 20És elkezdék őt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya! 21És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala őt, és térdet hajtva tisztelik vala őt.

Jézus kereszthalála

22Mikor pedig kicsúfolták őt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék őt, hogy megfeszítsék. s 23És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezőről jő vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét. t 24És vivék őt a Golgotha nevű helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye. u 25És mirhás bort adnak vala néki inni; de ő nem fogadá el. v 26És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon. w 27Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt. x 28Az ő kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya. y 29Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől. z 30És beteljesedék az írás, a mely azt mondja: És a bűnösök közé számláltaték. aa 31Az arra menők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted; ab 32Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről! 33Hasonlóképen pedig a főpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani. ac 34A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala őt. 35Mikor pedig hat óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig. ad 36És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? ae 37Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja. af 38Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tűzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljő-é Illés, hogy levegye őt. ag 39Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét. ah 40És a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada. ai 41Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala! aj 42Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé, ak 43A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala őt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe. al

Jézus temetése

44És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap, am 45Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét. an 46Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tőle, ha régen halt-é meg? 47És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek.
Copyright information for HunKar